Március végén a tavaszodó Budapestről indultunk repülővel Montenegróba. Nyolc napra mentünk kézipoggyásszal; a vastag pulcsit, kabátot és a sapkát izzadva aggattuk magunkra még itthon, hogy a kisbőröndbe és a hátizsákba minden beférjen, ami a gyerekeknek kellhet. De ahogy megérkeztünk Podgoricába, a…
A júliusi családi önkénteskedésünk után egyértelmű volt, hogy igen, ezt folytatnunk kell. Szeretnénk még farmokon nyaralni, kertet gondozni, állatokat etetni, de legfőképp: szeretnénk még olyan embereket megismerni, akik befogadnak minket és megosztják velünk a tudásukat, tapasztalataikat, egyszóval…
A Bretagne-ban töltött első öt napunk leginkább egy fanatikus kőtúrára hasonlított. Végül is ha van kocsmatúra, ahol az emberek alkoholt árusító vendéglátóipari egységeket járnak végig, és van katasztrófatúra, ahol a turisták katasztrófa sújtotta területeket látogatnak meg, akkor miért ne létezhetne…
Toulouse, este 10, airbnb-s lakás, azon belül is kanapé; itt ülünk ketten, a Francia és én, a gyerekek már alszanak. Egymásnak passzolgatjuk a kérdéseket a nagyon is közeli jövőre vonatkozóan: Holnap merre tovább? – Nem arról volt szó, hogy megyünk még délebbre? – A hegyekbe? De esni fog, mit…
A kéthetes családi önkénteskedés után úgy éreztük, megérdemlünk egy kis pihenést, és elutaztunk nyaralni. Persze pihenéshez köze sem volt annak az egy hétnek, amit négyesben töltöttünk, de legalább nyugodtan veszekedhettünk magyarul és ehettünk kolbászt reggelire anélkül, hogy bárkit…
Barátokat látogatni kisgyerekkel mindig necces. Az, hogy valakivel ezer éve haverok vagyunk, és végtelen sok közös hülyeségen estünk túl együtt, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gyerekünkkel is jól megtalálja majd a hangot. Vagy azért, mert neki nincs gyereke, és nem is akar, vagy azért, mert…
Provins gyönyörű! Ezt a középkori hangulatú városkát választottuk két vendégeskedés közötti pihenőhelyül. És bár megérkezésünkkor már egyértelművé vált, hogy nem csak az előző napi hajnali repülőút, hanem egy magunkkal hozott vírus tett minket taccsra, másnap délelőtt sikerült erőt gyűjtenünk egy…
A csodálatos franciaországi utunk, amire úgy készültünk és amit úgy vártunk, borzalmasan indult. Az első öt nap maga volt a kínszenvedés, és csak az a gondolat tartott vissza a megfutamodástól, hogy az nem lehet, hogy végig ilyen lesz az utazásunk... Ennek a gyötrelemnek véget kell érnie egyszer,…
Egyre közeledik az utazás napja és egyre több búcsúzáson vagyunk túl.
Bár fokozatosan kiosztjuk a rokonoknak, barátoknak a búcsúpuszikat, mégsem a tőlük való elszakadás a nehéz. A nyár úgyis mindig hamar elrepül, most meg főleg el fog, a tél már sokkal kevésbé, de most nem is ez a…
Nyolc nap múlva utazunk. Egy bő hetünk maradt a gépre szállásig és az egész nyáron át tartó utazásra való felkészülésig. A gépre viszont csak hárman fogunk felszállni: a lányaim és én. A Francia már három nappal korábban útnak indul kocsival, ő szállítja majd azt a kisebb költözéssel felérő…