A z első napunk a farmon Freya és Ariane nélkül. Tudtuk, hogy nehéz lesz, és az is volt. Főleg Hatéves szenvedett a hiányuktól, ide-oda téblábolt az udvaron, a házban, és óbégatott, hogy „nem tudooook micsinálniiii”. Ettől pedig én szenvedtem. Hiába próbáltam bevonni a krumplipucolásba, mosogatásba, sőt egy idő után már azt is felajánlottam, hogy sütheti velem együtt a cukkinit, semmihez sem volt kedve. Hiába, azt a szórakoztatást, amit a k ét önkéntes ...