Nincs suliba és oviba járás, nincs játszótéren lógás, nincsen gyerekbarát kávézóban ücsörgés, se sarki cukrászdába beugrás. Nincsenek gyerekprogramok a közösségi házakban, nem lehet böngészni a gyerekkönyvtárban. Mégsincs hiányérzetünk. Élvezzük, ahogy magunkra találtunk családként: sokkal több időnk van egymásra, nincs rohanás és jóval kevesebb a külső elvárásoknak való megfelelés. Jól esik a hétköznapi tennivalókban együtt lenni: közösen sütni-főzni, bogarászni a kertben, de hosszan tudnám sorolni azokat a pozitív élményeket is, amik az online térben érnek minket. Mert a csavargós gyerekprogramok helyett van online bábszínház, gyerekkoncert, youtube gyerektorna, a találkozások helyett videóhívások és telefonbeszélgetések osztálytársakkal, nagyszülőkkel, rokonokkal, barátokkal. Videók a balett tanártól az aktuális rúdgyakorlatokkal, szórakoztató kézműves ötletek sora a technika tanártól...

És ez mind szinte csak a gyerekek szociális élete. De én is megtaláltam a saját online kapcsolódási pontjaimat a „testközeli” közösségi élmények pótlására: női kör Zoomon keresztül, egy barátnőm e-mailben küldött hangfelvételei, amiken felolvas egy lengyel nyelvű, gyerekneveléssel foglalkozó könyvből (annyival motiválóbb őt hallgatni, mint bármilyen random lengyel műsort nyelvgyakorlás céljából!), váratlan és kedves üzenetek régi és egészen új ismerősöktől, és ha minden igaz, hamarosan egy barátom edző feleségével fogok online tornázni...

Bár a járványhelyzet kialakulásával egyre jobban visszaszorultak a közvetlen, személyes, társadalmi érintkezéseink, ugyanakkor kivirágoztak a virtuális kapcsolataink és új lehetőségek nyíltak meg előttünk.

Ahogy teltek a hetek, egyre inkább azt éreztem, hogy szeretnék én is bedobni valamit a közösbe. Abba a zsákba, ahonnan bárki kihúzhatja magának azt az online élményt, ami egy kis időre könnyebbé teszi a bezártságot és az elszigetelődést. Ami vidámabbá varázsolja a gyerekekkel otthon töltött időt, ugyanakkor tehermentesíti is a szülőt néhány percre. Ahonnan én is kihúzhattam az élő közvetítésben zajló bábelőadást vagy egy egész délutánunkat kitöltő „draw this in your style” rajzolós kihívást.

Épp ekkor olvastuk a 9 éves Nagytesóval Varró Dani Túl a Maszat-hegyen c. verses meseregényét. A lányom imádta a fordulatos történetet a maszatos Jankáról, akit elrabolnak a takarítók, de ex-ovis társa, Andris utánamegy és megmenti. Én pedig imádtam régi bölcsészként az irodalmi utalásokat, a különféle rímek gazdagságát és a felnőtt olvasóknak szóló rejtett poénokat, kiszólásokat. A könyv vége felé haladva tudtam, hogy ezt a zseniális művet újra kell olvasnom. Tudjátok, mint amikor egy krimi végére értek, kiderül, ki volt a tettes, összeáll a kép, és ti meghökkenve visszalapoztok a könyv elejére, hogy megnézzétek, ott is volt-e már utalás a végkifejletre, mert ha igen, nektek nem tűnt fel... Szóval a sztori egészének ismeretében szerettem volna újra átböngészni a könyvet, hogy az ide-oda tekergő elbeszélésben jobban odafigyelhessek a nüanszokra.

Így jött az ötlet, hogy ha már úgyis elölről kezdem, akár olvashatnám ismét hangosan a mesét, és az egészet rögzíthetném 10 perces videók formájában. A helyszín különösen motivált az ötlet megvalósítására: mi ugyanis a tantermi oktatás megszűnése és a home office kötelezővé válása óta egy üres vidéki kertes házban karanténozódunk. A ház a családomé anyai ágon, úgyhogy nem idegen a terep, de nem is a miénk – valószínűleg most töltünk itt először és utoljára egybefüggően ilyen hosszú időt. Tehát a koronavírusos elszigetelődés enyhítésén és egy jó könyv népszerűsítésén túl a videózás ennek a különleges időszaknak a leképezése is: ez a mostani élethelyzetünk, itt vagyunk, ezt olvassuk, miközben kitavaszodik. Merthogy minden egyes fejezetet a kert más pontján olvasok fel, és sorra kerül majd helyszínként a kert végében kezdődő mező is – így a nézők bepillantást kaphatnak a csodálatos vértesi atmoszférába, mi pedig megőrizzük emlékül ezt a boldog-szomorú tavaszt.

Elindult tehát a Gyerekekkel Csavargó Youtube csatornán a Gyerekekkel Olvasó sorozat, ami nem akar se több, se kevesebb lenni annál, mint hogy

ülök a kertben és felolvasom a Túl a Maszat-hegyent. 12 fejezet, 12 videó, 12 nap.

Az első rész már megtekinthető, hamarosan jön a második!

Jó szórakozást hozzá!